Család- és Gyermekjóléti Központ

Család- és Gyermekjóléti Központ

intézményvezető: Németh-Zwickl Nikoletta

Címe: Tata, Deák Ferenc utca 5.

Elérhetősége telefonon: 06 30/691-0049

Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői

Tata város, valamint a hozzá tartozó járási települések lakossága: Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Tardos, Vértestolna községek. A települések a Közép – Dunántúli régió Tatai járáshoz tartoznak.

A szolgáltatást igénybe vehetik az állandó, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vagy magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekek, fiatal felnőttek, családok.

Célja

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI törvény által meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel nyújt segítséget a gyermekek jogainak és érdekeinek érvényesítésében, a szülői kötelességek teljesítésében.

A szociális munka módszereivel és eszközeivel biztosítja a gyermekek testi és lelki egészségét, családban történő nevelkedését, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését, illetve a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőtt társadalmi beilleszkedését.

Célunk a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, melyet a gyermek és családi helyzetéhez, szükségletihez igazodva kell nyújtani.

A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell.

Feladata

A család – és gyermekjóléti központ feladatait a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., valamint ezen törvényekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek szabályozzák:

a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és együttműködésük feltételeiről szóló 15/1998 (IV. 30) NM rendelet, a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997 évi (IX.10) Korm. rendelet, valamint a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 235/1998 szóló Kor. rendelet , valamint az egyes szociális és gyermekjóléti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2015 (11.30) EMMI rendelet határozza meg.

A család-és gyermekjóléti központ feladata, az intézmény szervezeti keretein belül, önálló szakmai egységként működteti a család-és gyermekjóléti szolgálatot.
A feladatmegosztás szerint a család-és gyermekjóléti szolgálat ellátja a Gyvt. 39.§.(2), (3),(4) bekezdése, 40.§-a, és az Szt. 64.§-a szerinti feladatokat, valamint a család-és gyermekjóléti központ ellátja a család-és gyermekjóléti szolgálat feladatait, a Gyvt.39.§ (3a)bekezdése és 40/A. §-a szerinti feladatokat.
A Gyvt. 40/A.§ (2) bekezdés b pontja szerinti feladatokat a család-és gyermekjóléti központ esetmenedzsere végzi.

Ezen általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat nyújt: kapcsolattartási ügyelet, utcai (lakótelepi) szociális munka, kórházi szociális munka, iskolai szociális munka, készenléti szolgálat.

Alapelvek:

A gyermekek alapvető jogainak elve: A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhatóság, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. A gyermek a saját családjától csak a törvényben meghatározott esetben, saját érdekében választható el.

A család önállóságának elve, illetve a családban maradás elve: a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, melyhez az állam és az önkormányzat segítséget nyújt. Az eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését.[vi] A gyermeket a családi környezetéből kizárólag anyagi okból nem lehet kiemelni.

Az önkéntesség elve: az intézmény az ellátottakkal az önkéntesség elve alkalmazásával alakít ki kapcsolatot. Működése szolgáltató jellegű. Az együttműködés és a szolgáltatás igénybevételének alapja az ellátottakkal közösen meghatározott célok elérése, megvalósítása. A munkatársak az ellátottak érdekeit képviselve tevékenykednek, az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával és együttműködésével intézkednek, kivéve, ha súlyos veszélyeztetettség, elháríthatatlan akadály, vagy sürgős szükséghelyzet áll fenn.

Az egyenlő bánásmód elve: az intézmény munkatársai minden ellátott ügyével nemre, korra, családi állapotra, vallási felekezetre, szexuális irányultságra, nemzeti-etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül kötelesek foglalkozni, illetve a hatáskörükbe nem tartozó, vagy azt meghaladó ügyekben a szükséges felvilágosítást megadni, a problémamegoldás szerinti megfelelő intézménybe irányítani.

A gyermek érdekei elsőbbségének elve: a gyermek legfontosabb joga, hogy törvény mondja ki: a gyermek érdekei meg előznek minden más érdeket!

Az együttműködés és a prevenció elve: szóbeli vagy írásbeli együttműködés az igénybe vevő és szolgáltató képviselője között, mely együttműködés, és együttes munka eredményeként megoldódik az igénybe vevő problémája, a prevenciós tevékenységekkel pedig megelőzhetővé válik a veszélyeztetettség kialakulása, illetve a másodlagos prevenció alkalmazásával megszűntethető a kialakult veszélyeztetettség.

A családból kikerült gyermekek biztonságának elve: A családi környezetbe való visszahelyezés előkészítése a szolgálat feladata. Ez az elv magában foglalja a családi kapcsolatok ápolásának elősegítését, és a családgondozást

Esélyegyenlőség és egyenlőség elve: tilos a bármilyen hátrányos megkülönböztetés, és a kliens kiszolgáltatott helyzetével történő visszaélés

Szociális jellemzők:

Az ellátási területen lévő, szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő, veszélyeztetett és /vagy krízishelyzetben lévő egyének, családok és gyermekek.
A központtal kapcsolatba kerülő hatósági intézkedést igénylő családoknál gyermek szempontjából magatartási-viselkedési problémák, beilleszkedési nehézségek, iskolakerülés, tankötelezettség mulasztása, deviáns viselkedési formák ( dohányzás, italozás, bűnözés) jelennek meg. Szülők szempontjából jellemző problématípusok: családi-kapcsolati problémák, családon belüli elhanyagolás, bántalmazás, életviteli problémák, higiéniai problémák, lakhatás, munkanélküliség és a szülők szenvedélybetegségei.
Speciális szolgáltatás keretén belül nyújtott utcai lakótelepi szociális munka során a fentiekben leírt problématípusok jelennek meg.
A kórházi szociális munka során az idős egyedül álló, vagy családtagjaira nem számítható klienskőr a jellemző. Anyagi nehézségekkel küzdenek, társas, kapcsolati rendszerük leépült.
Ügyeik intézésében szorulnak segítségre.
Kapcsolattartási ügyelet biztosításával megnőtt a családi kapcsolati problémákkal küzdők köre. Magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, megfelelő lakáskörülményekkel és anyagi háttérrel rendelkeznek.
A család, mint rendszer megfelelően és hibásan is működhet.
A hibásan működő családrendszer következménye a gyermek személyiség fejlődésének sérülése, esetlegesen bármelyik családtag betegségig fokozódó viselkedészavarának kialakulása.
Az a család melynek kapcsolati légköre elégtelen, a vonzás helyett taszító erővel sodorja a gyermeket más közösségek, normaszegő kiscsoportok felé. Ahol a másodlagos szocializációs folyamatok során átveheti a deviáns normákat.
Hibásan működő családok kialakulásának több oka lehetséges. A gyermekkorukban rosszul szocializálódott szülők nem képesek a megfelelő viselkedési magatartási normák és értékek átadására, főleg ha önmaguk és személyiségük is sérült. Problémájuk, gondjuk megoldásra nem megfelelő, rosszul bevésődött durva, bántó megnyilvánulásokkal reagálnak ( fizikális és lelki). Az igénybevevők 1/3-a aktív kereső. Legmagasabb iskolai végzettségnek számít sokuknál az általános iskola 8 osztálya, esetleg egy szakmunkás képző elvégzése. Szakközépiskolai vagy gimnáziumi végzettséggel csak kevesen rendelkeznek.
Alacsony iskolai végzettség megnehezíti a munkába állást, ezáltal a család anyagi és lét biztonsága meginog. . A munkáltatók nem szívesen foglalkoztatják a több gyermeket nevelő szülőket. Sok esetben alkalmi munkát sem tudnak vállalni, így még nehezebb helyzetben vannak. Ezek a családok általában a családi pótlékból, valamint a gyermekek után igényelhető ellátásokból tartják fenn magukat.
A felhalmozott közüzemi hátralékok, hitelek vezetnek el a lakhatási problémákhoz.
Az egyszülős családok száma egyre nő, ennek okai lehetnek elhalálozás, válás, élettársi kapcsolat felbomlása.
A család szerkezeti összetételét tekintve magas az egyedül élők és a házastársi vagy élettársi kapcsolatban élők száma. Klienskörünkben sok szülő egyedül neveli gyermekét.
Jellemzően szociális bérlakásban, vagy albérletben élnek, jóval kevesebb a saját háztulajdonnal rendelkezők száma.
Speciális szolgáltatás keretén belül nyújtott utcai lakótelepi szociális munka során a fentiekben leírt problématípusok jelennek meg.
A kórházi szociális munka során az idős egyedül álló, vagy családtagjaira nem számítható klienskőr a jellemző. Anyagi nehézségekkel küzdenek, társas, kapcsolati rendszerük leépült.
Ügyeik intézésében szorulnak segítségre.
A család, mint rendszer megfelelően és hibásan is működhet.
A hibásan működő családrendszer következménye a gyermek személyiség fejlődésének sérülése, esetlegesen bármelyik családtag betegségig fokozódó viselkedészavarának kialakulása.
Az a család melynek kapcsolati légköre elégtelen, a vonzás helyett taszító erővel sodorja a gyermeket más közösségek, normaszegő kiscsoportok felé. Ahol a másodlagos szocializációs folyamatok során átveheti a deviáns normákat.
Hibásan működő családok kialakulásának több oka lehetséges. A gyermekkorukban rosszul szocializálódott szülők nem képesek a megfelelő viselkedési magatartási normák és értékek átadására, főleg ha önmaguk és személyiségük is sérült. Problémájuk, gondjuk megoldásra nem megfelelő, rosszul bevésődött durva, bántó megnyilvánulásokkal reagálnak (fizikális és lelki). Az igénybevevők 1/3-a aktív kereső. Legmagasabb iskolai végzettségnek számít sokuknál az általános iskola 8 osztálya, esetleg egy szakmunkás képző elvégzése. Szakközépiskolai vagy gimnáziumi végzettséggel csak kevesen rendelkeznek.
Alacsony iskolai végzettség megnehezíti a munkába állást, ezáltal a család anyagi és lét biztonsága meginog. . A munkáltatók nem szívesen foglalkoztatják a több gyermeket nevelő szülőket. Sok esetben alkalmi munkát sem tudnak vállalni, így még nehezebb helyzetben vannak. Ezek a családok általában a családi pótlékból, valamint a gyermekek után igényelhető ellátásokból tartják fenn magukat.
A felhalmozott közüzemi hátralékok, hitelek vezetnek el a lakhatási problémákhoz.
Az egyszülős családok száma egyre nő, ennek okai lehetnek elhalálozás, válás, élettársi kapcsolat felbomlása.
A család szerkezeti összetételét tekintve magas az egyedül élők és a házastársi vagy élettársi kapcsolatban élők száma. Klienskörünkben sok szülő egyedül neveli gyermekét.
Jellemzően szociális bérlakásban, vagy albérletben élnek, jóval kevesebb a saját háztulajdonnal rendelkezők száma.

Család és Gyermekjóléti Központ feladatai

Esetmenedzsereinek feladata

A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenység ellátása

kezdeményezi a gyermekvédelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét
javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermekvédelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére
együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását
a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítőmunkát koordinál és végez – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához
utógondozást végez – a gyermekvédelmi gyámmal együttműködve a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez
védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, szociális segítőmunkát koordinál és végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet készít

Esetmenedzserek a hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységük során a gondozási folyamat szervezése, koordinálása közben kerülnek kapcsolatba azokkal az intézményekkel, szolgáltatókkal, akik a gondozási folyamatba bevonhatók, segítségükkel, szolgáltatásaikkal segítik az aktuálisan felmerülő problémák megoldását.

Munkánk folyamán állandó kapcsolatban állunk a szakemberekkel, melyek a következők:

Gyámhivatalok: a helyi gyámhivatallal heti szinten személyesen, írásos és telefonos formában történik az együttműködés
Pártfogó felügyelői szolgálat: írásban, telefonon havonta, megelőző pártfogi felügyelet alatt álló gyermek esetén közös családlátogatás, gyermek közös meghallgatása
Eseti gyám: családi pótlék természetbeni nyújtása kapcsán kerül kapcsolatba, egymás tájékoztatása a gyermek elhanyagolásból származó veszélyeztetettség alakulásáról, megszüntetés érdekében tett intézkedésről, természetben nyújtott családi pótlék felhasználásának alakulásáról
Egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos: a család és gyermekjóléti szolgálatnak van folyamatos személyes kapcsolata e szolgáltatókkal, védelembe vétel kapcsán az egyéni gondozási terv elkészítésénél részt vesznek az esetkonferencián, ahol a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében feladatokat határozunk meg határidőkkel, védelembe vételi felülvizsgálatakor írásos formában megkeresés történik melyben a gondozási folyamat során tapasztaltakról és az elvégzett feladatokról kérünk tájékoztatást
Köznevelési intézmények (óvodák, általános – és középiskolák, szakképző iskolák) a család és gyermekjóléti szolgálatnak van folyamatos személyes kapcsolata óvodákkal, iskolákkal. Védelembe vétel kapcsán az egyéni gondozási terv elkészítésénél részt vesznek az esetkonferencián, ahol a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében feladatokat határozunk meg határidőkkel, védelembe vételi felülvizsgálatakor írásos formában pedagógiai szakvéleményt kérünk illetve a gondozási folyamat során tapasztaltakról és az elvégzett feladatokról kérünk tájékoztatást
Rendőrség: jellemzően írásban vagy telefonon történő a kapcsolattartás, idézés esetén személyes
Ügyészség: írásos kapcsolattartás a jellemző
Bíróság: írásos kapcsolattartás a jellemző
Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat: nevelésbe vett gyermek esetén folyamatos kapcsolattartás telefonon, utógondozott gyermek esetén a gyámhivatal határozata alapján látja el az utógondozást, szükség szerint együttműködés a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal
lakásotthon, gyermekotthon: nevelésbe vett gyermek kapcsán folyamatos telefonos kapcsolattartás, információ átadás, átvétel havonta, felülvizsgálat előtt személyes találkozás az otthonvezetőkkel és a gyermekkel
gyermekvédelmi gyám: nevelésbe vett gyermek esetén folyamatos kapcsolattartás telefonon, közös családlátogatás vér szerint szülőnél
nevelőszülő: nevelésbe vett gyermek kapcsán folyamatos telefonos kapcsolattartás, információ átadás, átvétel havonta, felülvizsgálat előtt személyes találkozás a nevelőszülővel és a gyermekkel
családba fogadó gyám: Gyámhivatal által környezettanulmány készítésekor személyes találkozás
Polgármesteri hivatalok, járási hivatalok: a helyi hivatalokkal rendszeres, személyes a kapcsolat, a járási településeken lévő hivatalokkal a család és gyermekjóléti szolgálat családsegítői kapcsán tartjuk a kapcsolatot, akik heti rendszerességgel megjelennek a településeken.
Áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek: írásbeli kapcsolattartás a jellemző
Menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása: ilyen jellegű szervezettel még nem áll kapcsolatban szolgálatunk, jelzés sem érkezett a szervezetektől
Az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek: személyes, telefonos, írásos kapcsolattartás. A kapcsolat valamennyi szervezettel jónak mondható.
Gyermekjogi képviselő: esetenkénti a kapcsolat, leginkább telefonos, írásos
Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat

Speciális szolgáltatások:

A gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat nyújt, amelynek keretében biztosítja:

A kapcsolattartási ügyelet

a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt
a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét
az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció), melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása
a konfliktuskezelő, segítő szolgáltatást vagy az önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatást
A család- és gyermekjóléti központ a felügyelt kapcsolattartás elmaradása esetén annak elmaradásáról öt napon belül, megvalósulásáról, az ott történtekről, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre vagy
felülvizsgálatára vonatkozó javaslatáról hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt.

Igény szerint család- és gyermekjóléti központ a nevelőszülői hálózat működtetőjével, a gyermekotthonnal kötött külön megállapodás alapján a szolgáltatást a nevelőszülőnél, a gyermekotthonban elhelyezett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult vér szerinti szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy között is biztosíthatja.

A titkos menedékházban, a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó krízisközpontban és az emberkereskedelem áldozatait fogadó átmeneti szálláson élő szülő gyermekére – amennyiben a külön élő szülő kapcsolattartásra jogosult – a kapcsolattartási ügyelet e szabályai irányadóak azzal, hogy a kapcsolattartás helyszíne nem lehet a titkos menedékház, krízisközpont és átmeneti szállás.

Kapcsolattartási ügyelet

A felügyelt kapcsolattartás hatósági vagy bírósági leszabályozás útján valósul meg.

A Csalás és Gyermekjóléti Központ együttműködési megállapodást köt az igénybe vevővel.

Bíróság: folyamatos együttműködés, kapcsolattartás alakulásáról való tájékoztatás írásbeli megkeresésükre
Nevelőszülővel: kapcsolattartást megelőző napon telefonos egyeztetés
Gyámhivatal: telefonos megkeresés, a hely biztosításának szempontjából, írásos tájékoztatás nyújtása felügyelt kapcsolattartás elmaradásáról
Család és Gyermekjóléti Szolgálat: családsegítőjével személyese, illetve telefonon történik a tájékoztatás

Utcai és lakótelepi szociális munkát

Az utcai – helyi viszonyok által indokolt esetben lakótelepi – szociális munka feladata:

a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek segítése
a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése
a gyermekek beilleszkedését, szabadidejük hasznos eltöltését segítő programok szervezése a járás területére vonatkozóan, az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban, illetve egyéb helyszíneken, vagy család- és gyermekjóléti központ területén, lehetőség szerint bevonva a gyermek családját is.

Tata területén a központ dolgozói a vasútállomáson, buszvégállomáson, iskolák környékén és a nagyobb lakótelepeken / kiemelt fontossággal Szélkút utca/ végezték szociális tevékenységüket.

A kórházi szociális munka feladata

a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése
a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. § (2) bekezdése szerinti intézkedések megtétele
A család- és gyermekjóléti központ szerződést köt az egészségügyi intézménnyel, amelyben rögzítik a kórházi szociális munka biztosításának kereteit, valamint az együttműködés módját

Család és Gyermekvédelmi Központ:

A kórházi szociális munkás szoros kapcsolatban áll a központ hatósági ügyekkel foglalkozó esetmenedzsereivel, napi szinten szóban és írásos formában tartják a kapcsolatot.

Család és Gyermekvédelmi Szolgálat: a kapcsolatot szóban vagy levél formájában tartják napi szintű kommunikáció. Jelzési kötelezettsége van, amennyiben olyan gyermekkel találkozik, aki nem áll a szolgálat gondozásában.

A Szociális Alapellátó Intézményen belül működő intézményekkel, szolgáltatásokkal a Központ által biztosított speciális szolgáltatások közül a kórházi szociális munka áll szoros kapcsolatban.

Módja: legfőképpen személyes, de lehet telefonon történő, valamint írásos is.

Gyakorisága: a dolgozók napi szinten találkoznak, közös esetek kapcsán azonnali megbeszélésre van lehetőség.

Étkeztetés: a szociálisan rászoruló idős személyek hozzásegítése a szociális ellátás igénybevételéhez
Támogató Szolgálat: a szolgálat esetenként segítséget nyújt idős személyeknek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutáshoz, illetve fogyatékos személy esetén ellátást biztosít számára
Fogyatékosok Nappali Intézménye: olyan igénybevevőnk jogosult a szolgáltatásra, aki enyhe – közép – vagy súlyos fogyatékos, családban él vagy egyedülálló, és a napközbeni tartózkodással megoldható, hogy ne kerüljön be a szakellátásba
Idősek klubjai: idős, egyedül élő, vagy felügyeletet igénylő idős személy klubba való integrálása
Közösségi Ellátás: ellátottjaink között van pszichiátriai gyógykezelésben részesülő, vagy átmenetileg pszichiátriai problémákkal kezdő személy.
Házi Segítségnyújtás: előfordul, hogy ellátottunk nem vagy csak részben képes önellátásra, ebben segítséget a házi segítségnyújtás térítési díj ellenében
Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás: több igénybevevőnél került felszerelésre a jelzőkészülék, leginkább az egyedülálló, esetleg fogyatékos személyeknél.
Éjjeli Menedékhely: abban az esetben, ha olyan igénybevevővel kerül az intézmény kapcsolatba, akinek lakhatása nem megoldott, nincs befogadó hozzátartozója
Nappali Melegedő: abban az esetben, ha az igénybevevőnek nem megoldott a lakhatása (ebben az esetben az éjjeli menedékhelyet is igénybe veheti), vagy rendelkezik lakhatással, de a nappali melegedőben igénybe veheti a tisztálkodás, étkezés lehetőségét

Egyéb szervekkel, hatóságokkal való kapcsolattartás:

Egészségügyi szolgáltatást nyújtók kórházak, orvosok, védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos: Ők állnak a legszorosabb kapcsolatban az egészségügyi ellátások során az emberekkel napi szintű a kapcsolat a kórházi szociális munkás és köztük. Legtöbbször személyes, de levél és telefon formájában is megvalósul a kapcsolattartás.
Betegjogi képviselő: leginkább írásos, telefonos, de megjelenik a személyes kapcsolattartás formája is.
Komárom- Esztergom megye idősotthonai: eseti kapcsolattartás telefonon és írásos formában alkalmakként személyesen.
Gyámhivatalok: a helyi gyámhivatallal rendszeres személyes, írásos, vagy telefonon történő kapcsolatban áll, az egyéb gyámhivatalokkal telefonon, illetve levél formájában kommunikál.
Polgármesteri hivatalok, járási hivatalok: a helyi hivatalokkal rendszeres, személyes a kapcsolat, a járási településeken lévő hivatalokban alkalomszerű a kapcsolattartás, amely személyes, telefonos és levelezés formájában történik.
Rendőrség: jellemzően írásban vagy telefonon történő a kapcsolattartás, idézés esetén személyes
Munkaügyi hatóság: Személyes, telefonos, írásos formában is tartjuk a kapcsolatot
Ügyészség: írásos kapcsolattartás a jellemző, idézés esetén személyes megjelenés.
Bíróság: írásos kapcsolattartás a jellemző, idézés esetén személyes megjelenés.
Magyar Államkincstár: jellemzően telefonon történő vagy írásos kapcsolattartás
Országos Nyugdíjfolyósító Intézet: jellemzően telefonon történő vagy írásos kapcsolattartás

Iskolai szociális munka

Az iskolai szociális munka a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak nyújt támogatást azáltal, hogy egyéni és csoportos formában segíti:

a gyermeket a korának megfelelő, nevelésbe, oktatásba való beilleszkedéséhez, tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,
a gyermektanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők feltárását és megoldását
a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában
a gyermek családját a gyermek iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában

Amennyiben a szociális munka helye és a lakóhely különböző család-és gyermekjóléti központok területén található, a 24-26. § szerinti család- és gyermekjóléti központ értesíti a lakóhely szerinti központot a veszélyeztetettségről.

Család és Gyermekvédelmi Központ: A iskolai szociális munkás szoros kapcsolatban áll a központ hatósági ügyekkel foglalkozó esetmenedzsereivel, napi szinten szóban és írásos formában tartják a kapcsolatot.
Család és Gyermekvédelmi Szolgálat: a kapcsolatot szóban vagy levél formájában tartják napi szintű kommunikáció. Jelzési kötelezettsége van, amennyiben olyan gyermekkel találkozik, aki nem áll a szolgálat gondozásában.
Gondozott és gondozásba nem lévő gyerekek: egyéni és kis csoportos foglalkozások keretén belül, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint, tanórán vagy ügyeleti idejében személyesen.

Család és Gyermekvédelmi Központ 2016 évben együttműködési megállapodást kötött Tata városában működő általános iskolákkal, szakközépiskolákkal, szakiskolákkal és gimnáziumokkal.

Az iskolai szociális munka feladata:

A tevékenység célja a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik részére támogatást nyújtani a sikeres iskolai munka, társadalomba való beilleszkedés és a továbbtanulás érdekében, a gyerekek szociális hátterének biztosításával.
A tevékenység közvetlen célja a hátrányos helyzetű gyerekek szükségleteiből és az adott intézményben megjelenő problémáiból kiindulva aktív és célirányos szociális munka keretében támogatni a hátrányos helyzetű gyermekek családjainak aktuális problémakezelését, illetve megoldását.
További cél a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, családi nevelő háttér formálása, illetve a gyermekek szociális technikáinak fejlesztése annak érdekében, hogy képesek legyenek saját környezetük szociális problémájának megoldására.
az iskoláskorú gyerekek fejlődését segíti szociális kapcsolataik, társadalmi integrációjuk javításával.
prevenció
szülők számára fogadóórák biztosításával, szükség esetén rendszeres családlátogatással.
Folyamatos kapcsolattartás, konzultáció biztosítása iskolákkal, különösen családokkal, esetleges szakemberekkel.
koordináló feladatot lát el a iskola és a Család és Gyermekjóléti Központ illetve Család és Gyermekjóléti Szolgálat között
Családok tájékoztatása az elérhető szolgáltatásokról és az igényelhető ellátásokról
információnyújtás
veszélyeztetett esetek kapcsán hatósági intézkedés kezdeményezése

Az óvodai szociális munka feladata:

A Család és Gyermekjóléti Központ 2016-ban Tata területén működő óvodákkal felvette a kapcsolatot és együttműködési megállapodást kötöttek.

A tevékenység célja a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik részére támogatást nyújtani a sikeres óvodai munka, társadalomba való beilleszkedés és az iskolai tovább tanulás érdekében, a gyerekek szociális hátterének biztosításával.
A tevékenység közvetlen célja a hátrányos helyzetű gyerekek szükségleteiből és az adott intézményben megjelenő problémáiból kiindulva aktív és célirányos szociális munka keretében támogatni a hátrányos helyzetű gyermekek családjainak aktuális problémakezelését, illetve megoldását.
További cél a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, családi nevelő háttér formálása, illetve a gyermekek szociális technikáinak fejlesztése annak érdekében, hogy képesek legyenek saját környezetük szociális problémájának megoldására.
az óvodáskorú gyerekek fejlődését segíti szociális kapcsolataik, társadalmi integrációjuk javításával.
prevenció
szülők számára fogadóórák biztosításával, szükség esetén rendszeres családlátogatással.
Folyamatos kapcsolattartás, konzultáció biztosítása óvodákkal, különösen családokkal, esetleges szakemberekkel.
koordináló feladatot lát el az óvoda és a Család és Gyermekjóléti Központ illetve Család és Gyermekjóléti Szolgálat között
Családok tájékoztatása az elérhető szolgáltatásokról és az igényelhető ellátásokról
információnyújtás
veszélyeztetett esetek kapcsán hatósági intézkedés kezdeményezése

Gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálat

A készenléti szolgálat célja a család- és gyermekjóléti központ nyitvatartási idején kívül felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása.

A készenléti szolgálatot állandóan hívható telefonszám biztosításával kell megszervezni, olyan módon, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani.

A család- és gyermekjóléti központ gondoskodik a lelkisegély-telefonvonalnak a működtetéséről.

Készenléti ügyelet

A hatékony intézkedés érdekében címlista összeállítás történt, mely tartalmazza a közérdekű intézmények nevét, címét, elérhetőségét, e-mail címét és az illetékes szakember nevét.

A kapcsolattartás, együttműködés módja telefonon valósul meg.

A központ 24órás szolgálatot lát el a 06 30/ 340-4343 telefonszámon.

Járási jelzőrendszeri koordinátor

A jelzőrendszer járási szintű koordinálása körében a család- és gyermekjóléti központ feladata.

A család- és gyermekjóléti központ járási jelzőrendszeri tanácsadót jelöl ki ezeknek a feladatoknak elvégzésére és koordinálására.

Feladatai:

koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját,
szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához,
összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által készített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket,
a család- és gyermekjóléti szolgálat 9. § (7) bekezdése szerinti megkeresése alapján segítséget nyújt, szükség esetén intézkedik,
segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a család- és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában,
megbeszélést kezdeményez a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban,
megteszi a Gyvt. 17. § (4) bekezdése szerinti jelzést, és
a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal.